Fegyelmi szabályzat

BAUXIT BÁNYÁSZ HORGÁSZ EGYESÜLET

Fegyelmi Szabályzat 

Elfogadva 2007-04-01-i közgyűlésen

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében a közgyűlés az alábbi szabályzatot fogadja el:

1. 1.      §A fegyelmi eljárás célja

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrend, az alapszabály, az egyesület testületei által hozott döntések és határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint az egyesületi élet tisztaságának biztosítása, a cselekményekkel arányos elmarasztalás, az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

1. 2.      §Fegyelmi vétség

Fegyelmi vétséget követ el az a horgászegyesületi tag:
a.    Aki ellen halgazdálkodással, halászattal, horgászattal összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló határozatot hoztak.
b.   Akit hal gazdálkodással, halászattal, horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében vétkesnek találtak.
c.    Aki a halászattal, horgászattal, vadászattal, környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, az üzemtervek, a horgászrend, az egyesületi alapszabály, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti.
d.   Aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelezettségét felróható módon nem teljesíti, vagy elhanyagolja.
e.    Aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi, természetbeni kötelezettségeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi bizottság, vagy a vezetőség idézésére a fegyelmi tárgyaláson kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít.
f.    Aki magatartásával a társadalmi együttélés szabályai ellen vét

7. Aki az egyesületnek anyagi vagy erkölcsi kárt okoz.

1. 3.      §Fegyelmi büntetések

1. Fegyelmi büntetések:

a.   a. Figyelmeztetés   
b.   írásbeli megrovás
c.    a horgásztanyáról történő, meghatározóit ideig szóló kitiltás
d.    A tagsági jog meghatározott időre történő felfüggesztése
e.    Az egyesületből meghatározott időre szóló kizárás

1. Az egyesület választott, illetve megbízott tisztségviselője ellen hozott jogerős fegyelmi határozat esetén indítványozni lehet tisztségéből való visszahívását.
2. A 3. § 1. bekezdés c) és d) pontja szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama 3 év.
3. A 3. § 1. bekezdés e) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama 5 év.
   1. A 3. § c) és  d)  pontja alapján kiszabható büntetés végrehajtása rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben, legfeljebb 3 év próbaidőre felfüggeszthető. Ha a próbaidő eredményesen telt le, de a fegyelmi büntetéssel sújtott újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is. A horgászattól való eltiltás fegyelmi büntetés idejére az egyesületi tagsága jogfolytonos marad.
   2. Más egyesületből kizárt, vagy jogerősen fegyelmi büntetés alatt álló személyt nem veszünk fel egyesületi tagnak.

1. 4.      § Hatáskörök

1. Az egyesületbe beérkezett fegyelmi vétségeket az egyesület elnöke köteles megvizsgálni. Ha a rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják a vétség elkövetését, úgy az ügy tárgyalását kell elrendelni.
2. Az egyesület felnőtt és ifjúsági tagjainak fegyelmi ügyei a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartoznak. Az elnök saját hatáskörében rendezi le a gyermek horgászok fegyelmi vétségét. A felelősségre vonásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
3. Az egyesület Fegyelmi Bizottsága által hozott határozatokban, ügyekben fellebbezés esetén, másodfokon az egyesület vezetősége jár el.
4. Választott tisztségviselők ügyében első fokon az egyesület Fegyelmi Bizottsága jár el. Fellebbezés esetén másodfokon az egyesület közgyűlése jár el.
5. A Fegyelmi Bizottság tagjával szemben első fokon az egyesület vezetősége, másodfokon az egyesület közgyűlése jár el.

1. 5.      §. Rendkívüli felülvizsgálat

1.    Az egyesület Fegyelmi Bizottsága által hozott elsőfokú jogerős határozatot, vagy az egyesület vezetősége által hozott másodfokú határozatot annak jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül, rendkívüli felülvizsgálat céljából az egyesület közgyűlése e!é terjesztheti, ha az eljárás során:
-  súlyosan megsértették a fegyelmi szabályzat rendelkezéseit
-  kirívó módon nem áll arányban a kiszabott büntetés az elkövetett fegyelmi vétség súlyával
-  a határozat jelentősen sérti a horgászegyesület, illetőleg az elkövető jogos eretekéi
-  elfogultság tapasztalható a határozatot hozó részéről.
2.    A közgyűlés rendkívüli felülvizsgálati jogkörében:
a.    a jogerős határozatot helybenhagyhatja
b.    a jogerős határozatot megváltoztathatja
c.    a jogerős határozatot megsemmisítheti
d.    új eljárás lefolyatását rendelheti el.
3.    Az egyesület tagja törvénysértő határozat ellen a Megyei Bíróságon keresettel élhet.

6.§ Az eljárás megindítása

1. Fegyelmi eljárás csak írásban rendelhető el. Az értesítésben ismertetni kell az elkövetett
   fegyelmi vétséget.
2. Elrendelésre jogosultak az egyesületi fegyelmi ügyekben

-         a közgyűlés
-         a vezetőség
-         az egyesület elnöke, ügyvezető elnöke

1. Az   egyesület   elnöke  a   tudomására  jutott   fegyelmi   vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul gondoskodni köteles. Ha az egyesület tagja a 2. § a) vagy b) bekezdésben foglalt cselekményt kövei el, az
   egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező. Rendkívül súlyos fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult testület vagy személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének, illetve a horgászatra vonatkozó jogát.
2. Az egyesület elnöke gyermekhorgász fegyelmi vétség elkövetőjével szemben fegyelmi tárgyalás mellőzésével saját hatáskörében alkalmazhatja a 3. § 1. a) b)pontját.
3. Ha az elkövető az elnöknek  a 8. § 4. bekezdés szerinti intézkedése ellen annak közlésekor, vagy legalább a közléstől számított 8 napon belül kifogással élt, az elnök  köteles az ügyben fegyelmi eljárási elrendelni.
4. A 4. bekezdésben szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 13. § 3. bekezdésében foglalt rendelkezéseke*

1. 7.   § Elévülés

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy testület tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben bűntető, vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a bűntető, vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

1. 8.   §A fegyelmi bizottság működése

1. A fegyelmi bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a bizottság tagjainak a fele, legalább azonban kettő személy jelen van.
2. Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi bizottság tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá volt személynek, vagy sértettjének egyenes ágbeli rokona, házas- vagy élettársa, testvére, illetve aki az eljárás alá vont személlyel, vagy sértettel munkajogi alá­ vagy fölérendeltségi vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi bizottsági tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélés egyéb okból (elfogultság) nem várható.
3. Másodfokú, illetve a 7. § alapján 'folytatott eljárásban néni vehet részt a fegyelmi bizottság tagjaként, aki a felülvizsgálati határozat meghozatalában,  illetőleg az azt megelőző eljárásban részt vett.

9.§. Eljárási szabályok

1. A   fegyelmi   bizottság   elnöke   gondoskodik   az   eljárás   szabályszerű   lefolytatásáról. Bonyolultabb   ügyekben   a   tényállás   tisztázása   céljából   a   bizottság   tagjai   közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy kivizsgálást maga is foganatosíthat.
2. Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezését követően 30 napon belül köteles kitűzni, vagy annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat
3. Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit  legkésőbb a tárgyaláson bejelentheti,  illetve tanúit magával hozhatja.
4. Ha az elkövető terhére rótt. fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésben aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni. Az elkövető beismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halvédelmi megbízott társadalmi halvédelmi megbízott stb.) tette és a fegyelmi vétséget rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban a bizonyítási eljárás esetén csak a 3. § I. bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.
5. Azok közülakiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges az egyesület tagjai megidézhetők, mások pedig meghívhatok. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása között minimális határidő 8 nap.
6. A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.
7. A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendiét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a teremből figyelmeztetés után kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosultaknál fegyelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a  szükségesnek látszó  egyéb  intézkedést kezdeményezheti.  Az elnök megállapítja a

tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont személy adatait, tisztázza az elfogultságot. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében, a bizottság kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról, vagy elutasításáról. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a bizottság tagjai kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a bizottság által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére. Ha tettét beismeri, szükségtelen a bizonyítás,

1. Ha az eljáró fegyelmi bizottság úgy ítéli meg, hogy a határozat hozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre,  a bizonyítási  eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további  esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A fegyelmi bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
2. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni,  amelynek tartalmaznia kell a bizottság megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét. Tartalmazza az eljárás alá vont személy nevét, lakcímét, egyesületének nevét, horgászigazolványának és állami jegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az
   eljárás alá vont személy érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség "tekintetében, védekezését a tanuk vallomásának lényegét és az elhangzott indítványokat.
3. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság tagjai, és amennyiben nem a bizottság valamelyiktagja vezeti, a jegyzőkönyvvezető írja alá.
4. A bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb 8 napon belül újabb határnapot tűz ki.
5. Ha a bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy:

terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható a terhére rótt cselekmény elévült az eljárást megszünteti.
13.   A határozatot írásba keli foglalni. A határozat három részből áll.
a)      Az első rész a bizottság megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont személy nevét, címét,  esetleges  viselt  tisztségéi,  horgászigazolványának és  állami jegyének számát,tárgyalás, helyét és idejét tartalmazza.
b)     A határozat második, rendelkező részében az eljárás álarcát, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a jogorvoslati (fellebbezési) jog tekintetében nyújtott tájékoztatást keli megjelölni.
c)      A határozat harmadik, indoklási része a fegyelmi bizottság által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a bizottság meggyőződésének indokait, továbbá az enyhítő és súlyosbító körülményeket tartalmazza.
14.   Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont személlyel a kihirdetéskor át kell
vetetni, és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére nyolc-napon belül megküldeni. Tértivevényes ajánlott levélben meg kell küldeni a határozatot kezdeményezőnek, valamint tájékoztatni kell az egyesület elnökét (ügyvezető elnökét),
15.   Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien  lemondtak,   a  lemondáskor jogerőre  emelkedik,   A jogerős első,   vagy másodfokú fegyelmi határozat egy példányúi meg kell küldeni a megyei szövetségnek, amennyiben az eltiltás kizárással jár együtt.

1. A fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés első és utolsó napját.
2. A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdőnapja az a nap, amelytől az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatja. Ha tehát pl. az eljárás során a 8. § 3. bek. alapján felfüggesztették az elkövetőnek a horgászathoz való jogát és a horgászjegyét átmenetileg bevonták, a bevonást
   követő   idő  beszámít   a  jogerős   fegyelmi   határozatban   megállapított   időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen. megfosztják a joggyakorlás lehetőségtől (tehát pl. horgászengedélyét bevonják).
3. az 1. bekezdésben meghatározott bejegyzést,- ha arra lehetőség van. a másodfokú határozatot hozó fegyelmi testület határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető horgászigazolványába és egyben bevonják   a meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség, mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson ezeket intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi bizottság köteles megtenni. Ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelesség az elsőfokú: fegyelmi bizottságot terhelt.

1. 10.  §. Fellebbezés

1. Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú fegyelmi bizottságnál kell benyújtani.
2. Fellebbezésre jogosultak az eljárás alá vont személy, az eljárást elrendelő testület, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.
3. A fellebbezést a fegyelmi bizottság elnöke az ügy irataival együtt a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokon eljáró testületnek.
4. Ha a fellebbviteli testület a fellebbezést alaptalannak talárja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészben megváltoztatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú testületet új eljárásra és új határozathozatalra utasítja.
5. A fellebbviteli testület az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.
6. Ha a fellebbviteli testület a fellebbezést érdemben elbírálta, a kihirdetéssel határozata jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

                                                                                                     

1. 11.  §. Újrafelvétel

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy újratárgyalását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás- megdöntésére és- ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. Az újrafelvétel elrendelése vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület vezetőségének,- közgyűlésének hatáskörébe tartozik. Az újrafelvételt elrendelő, illetve elutasító- határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.

1. 12.  §. Fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzése

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte utált az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését az egyesület vezetőségétől, közgyűlésétől kérheti_; ha a határozat a 3. § e) és f) pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte, és a büntetés tartalma alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

13.§,Eljárás ifjúsági taggal szemben

1. Az ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a törvényes képviselőt is a megjelenésre, hogy általános- magatartására vonatkozó véleményt adjon ésa fegyelmi tárgyaláson képviselje a fiatalkorú érdekeit.
2. Az ifjúsági tag elleni intézkedés előtt- ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is. Gyermek horgásszal szemben fegyelmi eljárásnak helye nincs.

14.§. A horgász fegyelmi büntetések mértékének meghatározása

A horgászegyesület fegyelmi eljárás keretében kiszabható-fegyelmi büntetések fajtáit a fegyelmi szabályzat 3. §-a határozza meg.
a-. A mérték meghatározásánál figyelembe kell vermi az alábbiakat:
-     a szándékos és gondatlan elkövetést egyaránt büntetni keli
a fegyelmi- gyakorlatot nem lehet merev korlátok közé szorítani
-     a szabályok nem ismerete senkit nem mentesít a felelősségre vonás alól
b-. A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni: a cselekmény súlyosságát az enyhítő körülményeket
-     a súlyosbító körülményeket
e. Enyhítő  körülmények:
-         fiatalkorú elkövető
kezdő horgász
-         súlyos betegségben szenved
-         feltáró jellegű beismerést tesz
-         tettéi őszintén megbánta
á. Súlyosbító- körülmények:
már korábban is követett el fegyelmi vétséget
-   tettét ittas állapotban követte le
a hivatalos személyt, vagy a fegyelmi testületet szándékosan félre akarta vezetni súlyos- erkölcsi vagy anyagi kárt okozott
Az egyes fegyelmi vétségek esetén javasolt büntetések:
1.    Tiltott eszközzel folytatott halfogási tevékenység (gereblyézés, varsázás, fenékzsinór, stb.) -
Az ellenőrzésre jogosult személy tettleges bántalmazása - 5 év eltiltás

1. A horgászat során, a horgászattal összefüggésben más horgász bántalmazása, egyesületi
   vezető bántalmazása - 5 év eltiltás

(megjegyzés: nem vonható felelősségre, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik, az ellene, vagy más horgász illetve az ellenőrzésre jogosult személy ellen irányuló támadás elhárítása érdekében, az indokolt mértéket meg nem haladó erőszak alkalmazása esetén)

1. Az ellenőrzésre jogosult személy sértegetése, szidalmazása - 1-3 év eltiltás
2. Tilalmi időben folytatott horgászat zsákmány nélkül - 1 év eltiltás
   1. 6.            Tilalmi időben a tilalommal védett hal zsákmányul ejtése és megtartása - 2 év eltiltás (minden újabb hal megtartása esetén egy évvel növekszik a büntetési tétel)
   2. Méreten aluli hal megtartása - 2 év eltiltás (minden újabb hal megtartása esetén egy évvel növekszik a büntetési tétel)
   3. Több szabály egyidejű megszegése esetén a büntetési tételek összeadódnak (pl., tilalmi időben fogott méreten aluli hal megtartása - 4 év eltiltás)
   4. Kifogható halak darabszám-korlátozásának túllépése (mind a napi, mind az éves darabszám­ korlátozás túllépése ide tartozik) - 2 év eltiltás (minden újabb hal megtartása esetén egy évvel növekszik a büntetési tétel)
   5. Kifogott hal fogási naplóba való beírásának- elmulasztása - 1 év eltiltás (minden újabb hal megtartása esetén egy évvel növekszik a büntetési tétel)
   6. Egyéb halfajból a napi súlykorlátozás túllépése — 6 hónap eltiltás
      1. Érvényes- engedély nélküli horgászat - 3 év letiltás-, vízterületről kitiltás, megyei halászati felügyelő értesítése

(megjegyzés: Külön elbírálás alá tartozik az érvényes engedéllyel rendelkező személy, aki a. területi engedélyét otthon felejtette. Ebben az esetben a horgászat nem: kezdhető-meg, illetve a horgász részéről az engedély hiányának felfedezése esetén nem folytatható. Az esetleg megfogott hal nem tartható meg, azt vissza kell engedni. A fegyelmi büntetés figyelmeztetés és eltiltás között változhat)

1. Tiltott helyen való horgászat- 1 év eltiltás
2. Az éjszakai horgászat szabályainak megszegése - 6-hénap-4 év eltiltás
   1. Szabályos eszközökkel de szabálytalan módon való horgászat (gereblyézés kivételével) 6
      hónap-1 éveltiltás-
   2. Használható felszerelések számának túllépése - 6 hónap-1 év eltiltás

17. Az ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén az.-ellenőrzés, elvégzésének akadályozása (pl. engedély vagy zsákmány bemutatásának megtagadása)- 1-2 év eltiltás (megjegyzés: ha erre a cselekményre azért került sor, mert a horgász egyéb szabályok ellen is vétett -pl. nem beírt halak stb. -, a büntetési tételek összeadódnak)
18. 18; Környezetvédelmi szabályok súlyos megszegése (pl. vízszennyezés, szemétlerakás) - 2 év eltiltás-kizárás.   _

1. Szándékos rongálás -2 év eltiltás - kizárás
2. Szemetelés - íigyeímeztetés-6 hónap eltiltás
   1. Az intézkedő hivatalom személy felszólítására az intézkedéshez mint tanú közreműködés- megtagadása, idézésre a fegyelmi testület előtt elfogadható indok nélkül meg nem jelenés -figyelmeztetés- 6 hónap eltiltás
      1. Az intézkedő- hivatalos személy segítség kérésére, illetőleg a vízterületen- a horgászrendet, a törvényi előírásokat megszegővel szemben fellépő egyesületi tag kérésére, nem a tőle elvárható módon- segít (segítségnyújtás elmulasztása, fenyegetés, tettlegesség) - 6 hónap-2 év eltiltás

A kitiltásról a határozatot az egyesület elnökének (ügyvezető elnökének) és a napijegy, tiszteletjegy, területi jegy kiadójának küldi meg a fegyelmi bizottság elnöke. A kitiltó határozat ellen fellebbezést az egyesület vezetőségénél lehet írásban benyújtani, A vezetőség 30 napon belül dönt a határozat megsemmisítéséről, megváltoztatásáról, hatályon kívül helyezéséről, új eljárás elrendeléséről, vagy jóváhagyja az elsőfokú határozatot.
A felsorolás csak a leggyakrabban -előforduló- súlyosabb fegyelmi vétségeket tartalmazza. Nem szerepelnek benne az enyhébb megítélés alá eső vétségek.